Mi a munkabaleset, mi számít üzemi balesetnek – baleseti fogalmak tisztázása

Munkabaleset, üzemi baleset kezelése

Csak az nem hibázik, aki nem dolgozik. A leggondosabban kialakított munkavédelmi és munkabiztonsági szabályok implementálása és alkalmazása mellett is előfordulnak munkahelyi balesetek. Munkáltatóként különösen fontos ismerni, hogy mi a munkabaleset, a munkahelyi baleset és az üzemi baleset közötti különbség, vagy éppen egyezés.

Baleset

Mielőtt belemerülünk a munkavégzéssel kapcsolatos baleseti fogalmak részletezésébe, nézzük meg, mi egyáltalán a baleset.

Baleset fogalma az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről (Munkavéd. tv.) alapján:

"Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz."

A meghatározás szerint a balesetnek három fő ismérve van:

1. Egyszeri, külső hatás okozza. Ha valaki megbotlik, és az esés miatt eltörik a keze, akkor az külső hatásnak minősül, tehát balesetet szenved az illető. Amennyiben rosszullét miatt esik el, az már belső oknak tekintendő, így kikerül a baleset kategória alól. Ugyanakkor munkáltatóként figyelembe kell venni, hogy egy komolyabb sérülés hiába vezethető vissza belső okra, ha a sérülés elszenvedésében szerepet játszik a munkáltató részéről elmulasztott biztonsági intézkedés (pl. védőkorlát hiánya, ahol azt biztosítani kellett volna), akkor a külső hatásnak van jelentősége. Tehát, ha a munkavállaló rosszullét hatására, de a védőkorlát hiánya miatt zuhan le, az külső oknak minősül.

2. Sérült akaratától függetlenül történik meg. A sérült szándéka nem irányulhat arra, hogy kárt tegyen magában, vagyis pl. nem vághatja el a kezét szándékosan azért, hogy betegállományba kerüljön. Az, hogy a nem szándékos esemény megtörténtében milyen közrehatása van a sérültnek, ebben az esetben nincs jelentősége (pl. figyelmetlenség vagy szabályellenes munkavégzés).

3. Hirtelen vagy aránylag rövid időn belül következik be. Valamilyen egészségkárosító anyagnak kitett hosszútávú expozíció következtében kialakuló egészségkárosodás nem számít balesetnek, az foglalkozási megbetegedésnek minősül. Akkor beszélünk balesetről, ha a veszélyes anyag hatására hiretelen alakul ki rosszullét, mérgezés.

A baleset fogalmának tisztázása után tekintsük át a közhasználatban forgó, munkavégzéssel kapcsolatban használt kifejezések pontos jelentését.

Mi számít munkahelyi balesetnek?

A munkahelyi baleset általában a munkahelyen bekövetkezett balesetek megnevezésére használt kifejezés, ugyanakkor megfogalmazása félrevezető. Nem minden baleset munkahelyi baleset, ami a munkahelyen történik, ugyanakkor vannak esetek, amikor a munkahelytől távol bekövetkező baleset is munkahelyi balesetnek minősül. Az egyértelműbb megfogalmazás végett javasolt a munkabaleset kifejezés használata, amely munkavédelmi szempontok alapján szabályozott kategória.

Munkabaleset

A munkabaleset fogalma jogszabály szerint az 1993. évi XCIII. törvény megfogalmazásában:

"Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.
A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.
Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját tulajdonában álló, bérleti vagy más szerződés alapján, továbbá egyéb megállapodás alapján biztosított járművel történt."

A fentiek alapján íme néhány példa munkabalesetekre a teljesség igénye nélkül:

  • Munkáltató által lerendelt túlóra közben bekövetkezett baleset
  • Mósdóban történt baleset
  • Munkáltató által szervezett családi napon történt baleset
  • Munkáltató által szervezett, hivatalos csapatépítő tréningen elszenvedett baleset
  • Minden olyan baleset, amely a munkavállalóval a munkahelye és az otthona közötti közlekedés alatt történik, amennyiben a járművet a munkáltató biztosítja. (Egyéb esetben lásd: üzemi úti baleset)

Súlyos munkabaleset

A munkabalesetek speciális fajtája a súlyos munkabaleset. Fogalmának definiálását szintén a Munkavédelmi törvényben találjuk:

"Súlyos az a munkabaleset (bányászati munkabaleset), amely
a) a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított egy éven belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását;
b) valamely érzékszerv, érzékelőképesség, illetve a reprodukciós képesség elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását okozta;
c) orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást;
d) hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését, továbbá ennél súlyosabb csonkulást okozott, illetve;
e) beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott."

Röviden a munkavállaló halála, vagy maradandó egészségkárosodása esetén beszélhetünk súlyos munkabalesetről.

Üzemi baleset

A munkabalesettől eltérően az üzemi baleset társadalombiztosítási szempontból használt kategória.

Az üzemi baleset fogalma jogszabály szerint az 1997. évi LXXXIII. a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény szerint:

"Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban: úti baleset). Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.

A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte.”

Egy baleset üzemi balesetté nyilványításához elengedhetetlen, hogy a balesetet elszenvedő személynek legyen társadalombiztosítása. Ebből adódóan, a nem bejelentett munkavállalókkal történő, vagyis feketemunka során bekövetkezett baleset nem minősíthető üzemi balesetnek.

A jogszabály alapján üzemi balesetnek minősül:

  • a munkavédelmi törvényben meghatározott munkabaleset
  • közcélú munkavégzés alatt történt baleset
  • ha a munkavállalót a rehabilitációjához elengedhetetlen kezelés során éri baleset
  • ha a munkavállalót a munkába menet vagy onnan jövet éri úti baleset

Üzemi úti baleset

A munkahely és a lakhely közötti úton bekövetkező baleset akkor számít üzemi balesetnek, amennyiben a sérült munkába ment, vagy munkából jött, illetve az utazás a lehető legrövidebb úton, indokolatlan megszakítás nélkül történt.

A napi szintű életvitelhez szükséges rutinok nem számítanak indokolatlan megszakításnak.

Ha a munkavállaló munkából hazafelé elmegy a gyerekéért az óvodába, az őt ért baleset még üzemi úti balesetnek minősül.

Ha azonban ovi után nem egyből hazamennek, hanem pl. bemennek a játszótérre, az utána történő baleset már nem számít üzemi úti balesetnek, mivel a munkavállaló indokolatlan kitérőt tett.

Mi nem számít üzemi balesetnek?

A munkabalesetet nem lehet üzemi balesetnek nyilvánítani akkor,

  • ha a baleset kizárólag a sérült alkohol vagy kábítószer általi, hivatalosan igazolt befolyásoltsága miatt következett be,
  • ha munkahelyi rendbontás következménye,
  • ha a munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélküli munkát végzett, vagy
  • ha az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett.
  • munkába jövet/menet az út indokolatlan megszakítása után bekövetkezett baleset

A baleseti táppénz magasabb összeg, mint a normál táppénz, így az üzemi úti baleset megállapítása fontos tényező.

Munkabaleseti segítségnyújtás

Mi a teendő munkabaleset (munkahelyi baleset) esetén?

A bekövetkezett munkahelyi balesetet a munkáltatónak kötelezően ki kell vizsgálnia, erről jegyzőkönyvet kell felvennie a munkavédelmi törvény szerint. Ha a munkáltató megállapítása szerint az adott baleset nem munkahelyi baleset, akkor ezt a munkavállalóval közölnie kell, illetve köteles tájékoztatnia a jogorvoslati lehetőségeiről.

Teendők munkabaleset esetén:

Egy baleset bekövetkezésekor a sérült ellátása után munkáltatóként a lehető leghamarabb keresse fel munkavédelmi szolgáltatóját, tanácsadóját.

  • Baleset bejelentése: A balesetet szenvedett munkavállaló ill. a balesetet észlelő személy köteles haladéktalanul jelenteni a balesetet a közvetlen irányítónak. Amenniyben a sérült szándékosan ennek a kötelességének nem tesz eleget, a baleset munkáltatói kivizsgálása során őt terheli annak bizonyítása, hogy a baleset munkavégzés során ill. azzal összefüggésben történt. Súlyos munkabalesetet a munkáltató köteles azonnal bejelenteni a munkavédelmi hatóságnak.
  • Nyilvántartásba vétel: A munkáltatónak minden munkabalesetet nyilvántartásba kell vennie és ki kell vizsgálnia.
  • Kivizsgálás: Ha a baleset munkaképtelenséget okozott, akkor a munkáltatónak munkavédelmi szakember, súlyos munkabaleset esetén a foglalkozás-egészségügyi orvos bevonásával haladéktalanul meg kell kezdenie a kivizsgálást.
  • Munkabaleseti jegyzőkönyv: A kivizsgálás eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A baleseti jegyzőkönyvet a munkavédelmi szakember közreműködésével a lehető legrészletesebben kell kitölteni. A jegyzőkönyvet egészítsük ki az esetleges tanúk meghallgatási jegyzőkönyvével. Tanúnak minősül az a személy, aki a baleset szemtanúja volt, vagy a balesethez legkorábban ért oda. A munkabaleseti jegyzőkönyvet a sérültnek és a társadalombiztosítási kifizetőhelynek (egészségbiztosítási pénztárnak) minden esetben meg kell küldeni.
  • Bejelentés munkavédelmi hatóság részére: Amennyiben a baleset több mint 3 munkanap munkaképtelenséget okozott, a baleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóság részére a munkabalesetet be kell jelenteni. A bejelentést súlyos munkabaleset esetén haladéktalanul meg kell tenni.

Amennyiben a sérült munkavállaló a munkáltató által lefolytatott munkabaleseti kivizsgálást vagy azzal kapcsolatos intézkedést, mulasztást sérelmezi, vagy vitatja a sérülés súlyosságával kapcsolatos munkáltatói megállapítást, akkor a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat. A munkavállaló bejelentése alapján a munkavédelmi hatóság az eljárást hivatalból folytatja le.

Munkabaleseti kártérítés

A munkabalesettel okozott ellátások költségeit az köteles megfizetni, akinek a vizsgálat során megállapítják a felelősségét abban, hogy jogellenes magatartással (munkavédelmi utasítások be nem tartása, munkavédelmi oktatások hiánya, stb.) másik ember sérülését okozta. Munkahely estén ez általában a munkáltató.

Amennyiben mind a sérült, mind a munkáltató felelős a munkabaleset bekövetkeztében, az egészségbiztosítási ellátást egészében a munkáltatónak kell kifizetnie, kármegosztás nem alkalmazható.

Ha megállípatható a munkáltató felelőssége, akkor a vagyoni kártérítésen túl a munkavállaló sérelemdíjat is követelhet a baleset következtében fellépő lelki megrázkódtatás kompenzálására.

A munkabalesettel okozott káron túl, ami magában foglalja a kórházi ellátás és a gyógyszerek költségét, a balesetben megrongálódott tárgyak értékét és azt a munkabért is, amelyet a munkavállaló a betegsége alatt megkereshetett volna, anyagi felelősség terhelheti a baleset okozta lelki megrázkódtatásért is.

Munkabalesetek, munkahelyi balesetek megelőzése

Egyértelműen látható, mennyire fontos hangsúlyt fektetni a munkabalesetek megelőzésére a megfelelő munkavédelmi szabályok implementálásával, betartásával és betartatásával, a megfelelő tárgyi és személyi feltételek biztosításával, vagyis a biztonsági berendezések, eszközök alkalmazása, illetve a rendszeres, szervezett képzések, munkavédelmi oktatás megtartásával.