Egy vállalat működése során az egyik legfontosabb feladat a munkavállalók biztonságának biztosítása. Ennek érdekében fel kell mérnünk az összes lehetséges kockázati tényezőt, amelyekkel a dolgozóink szembe találhatják magukat. Ehhez pedig elengedhetetlen a munkahelyre vonatkozó munkavédelmi kockázatelemzés, kockázatértékelés elvégzése.
Felelősségteljes munkáltatóként tisztában kell lennünk a veszélyforrásokkal, és azokat lehetőség szerint kollektíven elhárítani. Például adott folyamat módosításával, felhasznált anyagok lecserélésével, munkaútvonal megváltoztatásával, vagyis a kockázat forrásának teljes kiiktatásával.
Amennyiben a fenti intézkedésekre nincs mód, illetve a veszélyforrások jelenléte nem kiküszöbölhetők, akkor igénybe kell venni a védőeszközök és a munkavédelmi oktatás nyújtotta munkavédelmi biztosítást.
A munkavédelmi kockázatértékelés jogszabályi háttere
Magyarországon a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) határozza meg a munkáltatók, illetve a munkavédelmi szolgáltatók feladatait a munkavédelmi kockázatértékeléssel kapcsolatban. A törvény szerint minden munkáltatónak kötelező elvégeznie a munkavédelmi kockázatértékelést a munkahelyen fennálló veszélyek felmérésére. Az értékelés eredménye alapján a munkáltatónak meg kell tennie azokat az intézkedéseket, amelyekkel minimalizálhatja a dolgozókra leselkedő veszélyeket.
Milyen gyakran kell elvégezni?
A kockázatértékelést, ha egyéb speciális körülmény nem indokolja, 3 évente szükséges elvégezni. Az újraértékelés nem feltétlenül jelenti a kockázatértékelés teljeskörű megismétlését. Felülvizsgálat során az elemzés azon részeit, melynek területét nem érintette változás, nem kell módosítanunk.
A kockázatértékelés lépései
A munkavédelmi kockázatértékelés készítése az adott munkahely specifikus sajátosságaitól függően változik. Az alábbiakban általánosságban bemutatjuk a legfontosabb pontokat, amelyeket érdemes figyelembe venni az értékelés elkészítése során.
- Az érintett munkahely meghatározása: Definiálni kell, hogy hol, milyen munkakörben, hány munkavállalót érint egy lehetséges veszélyforrás.
- Az értékelést végző csapat összeállítása: Az értékelés elvégzéséhez szükséges személyek meghatározása. Az értékeléshez készséges, szakmai tudással és gyakorlattal rendelkező szakemberek bevonása javasolt.
- Az értékelési módszer meghatározása: Az értékeléshez használt módszer meghatározása, az értékelés szempontjainak meghatározása és dokumentálása.
- A kockázatérétkelés elvégzése: Az értékelés végrehajtása, amely magában foglalja a munkahely megtekintését, a dokumentáció felülvizsgálatát, az alkalmazottak és az érintett felek meghallgatását.
- A veszélyek értékelése: A veszélyek azonosítása, a munkahelyi tevékenységek elemzése és az azokkal járó kockázatok felmérése.
- A kockázatok értékelése: A kockázatok súlyosságának meghatározása azok valószínűsége és hatásai alapján.
- Az intézkedések meghatározása: Az értékelés alapján szükséges intézkedések meghatározása a kockázatok minimalizálása érdekében.
- Intézkedések az eredmények alapján: Az előző pontban meghatározott intézkedések végrehajtása a kockázatok minimalizálása érdekében.
- Az értékelés dokumentálása: Az értékelés eredményeinek írásban vagy vizuális módon való rögzítése. Tartalmazza az azonosított veszélyeket, a kockázatok értékelését és az elfogadott intézkedéseket.
Az értékelés szempontjai
Az értékelés során számos tényezőt kell figyelembe venni, azonban az alábbiakban bemutatjuk a legfontosabb pontokat:
- Azonosítani a munkahelyen jelenlévő veszélyeket, mint például a zaj, a rezgés, a kémiai anyagok, a veszélyes gépek, az elektromos áram és az ergonómiai problémák.
- Felmérni a dolgozók egészségi állapotát, és figyelembe venni a munkakörülmények rájuk gyakorolt hatását.
- Azonosítani azokat a tevékenységeket, amelyek veszélyesek lehetnek a dolgozók számára.
- Meghatározni azokat a tevékenységeket, amelyekhez szükséges a személyi védőeszközök használata.
- A munkafolyamatok elemzése, hogy azok biztonságosak-e és nem okoznak-e veszélyeket a dolgozók számára.
- Az intézkedések meghatározása, amelyekkel minimalizálhatók a kockázatok, például a személyi védőeszközök használata, a gépek karbantartása és javítása, az ergonómiai jellemzők javítása, stb.
- A munkavédelmi kockázatértékelés rendszeres frissítése, hogy a változó körülményekre is reagálhassunk.
Fontos megjegyezni, hogy a munkavédelmi kockázatértékelés nem csak a dolgozók biztonságának érdekében fontos, hanem a munkáltatók számára is kiemelt jelentőségű. Az ő felelősségük ugyanis biztosítani, hogy a dolgozóik biztonságban és egészségüket megőrizve dolgozhassanak. Az értékelés segítségével felmérhetik a kockázatokat, és megfelelő intézkedéseket hozhatnak a dolgozóik védelmére.
Az értékelés elkészítése után fontos, hogy az eredményeket dokumentáljuk, és hogy az értékelés rendszeresen frissüljön a változó körülményekre való tekintettel. A dokumentáció segít abban, hogy nyomon kövessük a kockázatok változásait, és hogy ellenőrizhessük, hogy az intézkedések hatékonyak voltak-e.
Az értékelés elkészítése során szükség lehet szakértők segítségére is. A szakértők a munkahelyi kockázatokat részletesen fel tudják mérni, és segítséget tudnak nyújtani a megfelelő intézkedések meghatározásában is. A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül, így azt is figyelembe kell venni, hogy ki készíthet kockázatértékelést. Az erre jogosult szakértő bevonása törvényileg kötelező, akár a cég alkalmazottjaként, akár külsős szakemberként.
A kockázatértékelés gyakorisága illetve a kockázatértékelés felülvizsgálata
Az általános szabály szerint a kockázatértékelést rendszeresen, legalább 3 évente el kell végezni, és minden esetben, amikor a munkahelyen változás történik, amely hatással lehet a dolgozók egészségére és biztonságára.
Ha az adott tevékenység vagy körülmények bizonyos kockázati tényezőket tartalmaznak, akkor a kockázatértékelést gyakrabban kell elvégezni. Az ilyen tevékenységek közé tartoznak például a kémiai, biológiai és elektromos kockázatok.
A kémiai kockázatok esetében a munkavédelmi kockázatértékelést a kémiai anyagok használatának megkezdése előtt kell elvégezni, és szükség esetén a tevékenység folyamatos ellenőrzése mellett évente frissíteni kell. Az értékelés során fel kell mérni az anyagok veszélyességét, az expozíció mértékét, és az érintkezés lehetséges következményeit.
A biológiai kockázatok esetében is rendkívül fontos a kockázatértékelés. Az értékelésnek tartalmaznia kell a kitettség és a fertőzés veszélyének felmérését, a megelőzési intézkedéseket, a védőfelszerelések használatát, és az expozícióval kapcsolatos egészségügyi felügyeletet.
Az elektromos kockázatokat értékelése is kritikus. Az értékelésnek tartalmaznia kell a kockázati tényezők, az expozíció mértéke és időtartama, a védőintézkedések, a védőfelszerelések és a képzési követelmények felmérését.
Összegzés a munkahelyi kockázatértékelésről
A kockázatértékelés elkészítése nem csak a munkavédelemmel kapcsolatos jogszabályok betartását szolgálja, hanem a dolgozók egészségének és biztonságának megőrzését is. A munkáltatók felelőssége, hogy biztosítsák a dolgozóik védelmét, és az értékelés segítségével felmérhetik a kockázatokat és megfelelő intézkedéseket hozhatnak a dolgozóik védelme érdekében. Az értékelés elkészítése pedig nem csak kötelező, hanem egyben a dolgozók egészségét és biztonságát szolgáló felelős döntés is.
A kockázatértékelés elvégzése kiemelten fontos a munkavédelem szempontjából. Az értékelést gyakrabban kell elvégezni, ha az adott tevékenység vagy körülmények bizonyos kockázati tényezőket tartalmaznak, például a kémiai, biológiai és elektromos kockázatok esetében. A megfelelő kockázatértékelési eljárások és a gyakori felülvizsgálatok hozzájárulnak a munkahelyi biztonság és egészség megőrzéséhez.
A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül, ezért minden esetben egészség-foglalkoztatásügyi és munkvaédelmi szakértő bevonása szükséges.