A kézi anyagmozgatás (kézi tehermozgatás) a gazdaság számos területén végzett tevékenységek fontos eleme, többek között az építőiparban, építőanyag-iparban, bányászatban, mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban, egészségügyben, kereskedelemben.
Ebből kifolyólag szinte minden munkahelyen előforduló tevékenység, azonban helytelen végrehajtása komoly egészségkárosodással és gazdasági következményekkel járhat. Ezért kiemelten fontos, hogy mind a munkáltatók, mind a munkavállalók tisztában legyenek a biztonságos kézi anyagmozgatás feltételeivel, szabályaival és magabiztosan tudják alkalmazni azokat a gyakorlatban.
A kézi tehermozgatás fogalma
A 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről meghatározása alapján a kézi tehermozgatás definíciója: „olyan terhek, egy vagy több munkavállaló által történő szállítása, tartása – beleértve azok felemelését, levételét, letevését, tolását, húzását, továbbítását vagy mozgatását –, amelyek jellemző tulajdonságaik vagy a kedvezőtlen ergonómiai feltételek miatt a munkavállalóknak – különösen – hátsérülést okozhatnak”.
Kockázatai és fontossága
A kézi anyagmozgatás helytelen végrehajtása számos egészségügyi problémához vezethet, többek között:
- Mozgásszervi betegségek, például hátfájás, ízületi gyulladás és porckorongsérv.
- Munkahelyi balesetek, amelyek kieső munkaidőt és növekvő biztosítási költségeket eredményezhetnek.
- Jogi felelősség, mivel a munkáltató köteles gondoskodni a biztonságos munkakörülményekről, ezért ezek hiánya miatt jogilag felelősségre vonható.
A helyes kézi anyagmozgatás tehát nemcsak az egészségmegőrzés, hanem a hatékony munkavégzés és a vállalkozás költségeinek csökkentése szempontjából is alapvető fontosságú.
A kézi anyagmozgatás jogszabályi háttere és előírások
Magyarországon a kézi anyagmozgatás szabályait több jogszabály, köztük az 1993. évi XCIII. törvény (Munkavédelmi törvény) és a 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet rögzíti. A legfontosabb előírások:
- Kockázatértékelés
- Maximális terhelhetőség
- Oktatás és tájékoztatás
- Ergonómiai szempontok figyelembevétele
A kézi anyagmozgatás kockázatértékelése
A kézi anyagmozgatással kapcsolatos kockázatok felmérése alapvető fontosságú a munkavállalók egészségének és biztonságának megőrzése érdekében. Ez a felmérés lehetővé teszi a veszélyek szisztematikus azonosítását és annak vizsgálatát, hogy milyen valószínűséggel vezethetnek sérülésekhez. Az értékelés alapján a munkáltatók meghatározhatják, hogy a meglévő óvintézkedések megfelelőek-e, illetve szükség van-e további biztonsági intézkedésekre.
A jól kivitelezett kockázatértékelés nemcsak a munkavállalók biztonságát növeli, hanem hozzájárulhat a vállalkozás költségeinek csökkentéséhez is. A teljesítménycsökkenés, a munkából való kiesések, a kártérítési követelések és az emelkedő biztosítási díjak mind elkerülhetők, ha a kézi anyagmozgatással kapcsolatos kockázatok megfelelően kezelve vannak.
Kiemelten fontos, hogy a munkavállalók részt vegyenek a kockázatértékelési folyamatban, hiszen ők rendelkeznek a legközvetlenebb tapasztalatokkal a napi munkavégzés során jelentkező veszélyekkel kapcsolatban. A közvetlen részvétel nemcsak a potenciális kockázatok pontosabb felismerését segíti elő, hanem növeli a munkavállalók elköteleződését is a biztonsági szabályok betartása iránt.
A kézi anyagmozgatás súlyhatárai nőknél és férfiaknál
A jelenlegi jogszabályok nem határoznak meg konkrét súlyhatárokat a kézi anyagmozgatás során, ami a modern foglalkozás-egészségügyi megközelítést tükrözi. Ez a szemlélet azt hangsúlyozza, hogy a munkavállalókra gyakorolt megterhelés mértéke egyénenként eltérő lehet, ezért nem célszerű egységes határértékeket alkalmazni.
A megterhelés okozta igénybevétel számos tényezőtől függ, például az egyén életkorától, nemétől, testalkati jellemzőitől, egészségi állapotától, valamint a munkával kapcsolatos tapasztalataitól. Ezek a különbségek azt jelentik, hogy ugyanaz a teher az egyik munkavállaló számára megfelelő lehet, míg egy másik számára túlzott igénybevételt jelenthet.
A munkahelyi egészségvédelem alapja, hogy a munkavégzésből eredő igénybevétel hosszú távon ne haladja meg az egyén számára optimális szintet. Ezért a terhelhetőséget minden munkavállalónál egyénileg kell megítélni, amit a foglalkozás-egészségügyi szakorvos állapít meg a munkaalkalmassági vizsgálatok során. Ez a folyamat biztosítja, hogy a munkavégzés ne vezessen egészségkárosodáshoz, és hozzájárul a biztonságos munkakörnyezet fenntartásához.
Oktatás és folyamatos fejlesztés az anyagmozgatás biztonságáért
A munkavállalók egészségének és biztonságának megőrzése érdekében elengedhetetlen, hogy a munkáltató rendszeres képzéseket és tájékoztatókat szervezzen az anyagmozgatási feladatok helyes végrehajtásáról. Az ilyen oktatások célja, hogy a dolgozók megismerjék a helyes anyagmozgatási technikákat, a lehetséges kockázatokat, valamint az ezek elkerüléséhez szükséges megelőző intézkedéseket.
A megfelelő tájékoztatás nemcsak a sérülések megelőzésében játszik kulcsszerepet, hanem abban is, hogy a munkavállalók tudatosabban végezzék feladataikat, és felismerjék azokat a helyzeteket, amelyek veszélyt jelenthetnek. Az oktatás során fontos kitérni az olyan alapvető témákra, mint a helyes emelési technika, a munkakörnyezet biztonságos kialakítása, valamint a kézi és gépi anyagmozgatás eszközeinek megfelelő használata.
A tájékoztatás hatékonysága érdekében a munkavállalók aktív részvétele is szükséges, hiszen az ő tapasztalataik és visszajelzéseik segítenek az oktatási anyagok folyamatos fejlesztésében, valamint a munkahelyi kockázatok pontosabb azonosításában. Ezáltal a munkáltató nemcsak a jogszabályi kötelezettségeit teljesíti, hanem hozzájárul egy biztonságosabb és hatékonyabb munkakörnyezet kialakításához.
Az ergonómia szerepe az anyagmozgatásban
Az anyagmozgatás biztonságának és hatékonyságának egyik kulcsa az ergonómiai szempontok figyelembevétele. Az ergonómia célja, hogy a munkakörnyezetet és a feladatokat úgy alakítsák ki, hogy azok igazodjanak a munkavállalók testi adottságaihoz, ezzel minimalizálva a fizikai megterhelést és a sérülések kockázatát.
Ennek részeként nemcsak ergonómiai eszközök, például kézikocsik, emelőasztalok és targoncák alkalmazása fontos, hanem a munkaterületek kialakítása is. A megfelelő munkakörnyezet magában foglalja például a munkavégzési szintek optimalizálását, a megfelelő világítást, valamint a csúszásmentes padozat biztosítását. Az anyagok tárolása is ergonómiai szempontok szerint történjen, úgy elhelyezve a tárgyakat, hogy azok könnyen elérhetőek legyenek, és ne kényszerítsék a munkavállalókat hajlongásra vagy nyújtózkodásra.
Az ergonómiai megoldások alkalmazása hosszú távon nemcsak a munkavállalók egészségének védelmét szolgálja, hanem a termelékenységet és a munkavégzés hatékonyságát is javítja. Az ilyen intézkedések révén csökkenthetők a munkával összefüggő betegségek és balesetek, valamint mérséklődhetnek a vállalat számára felmerülő költségek. Az ergonómia tehát nem csupán egy ajánlás, hanem a modern munkahelyi biztonság és egészségvédelem alapvető eleme.
Jogszabály mellékletek
A kézi anyagmozgatás kapcsán a 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet külön mellékletei részletesen kitérnek a hát-, derék- és deréktáji sérülések kockázatát megnövelő tényezőkre. Ezek az információk nemcsak a munkavállalók testi épségének megőrzésében, hanem a biztonságos munkakörülmények kialakításában is kulcsszerepet játszanak.
A hát-, derék- és deréktáji sérülések kockázatát megnövelő általános tényezők (25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet 1. számú melléklete)
1. A teher jellemzői
A teher kézi mozgatása elsősorban akkor jelentheti hátsérülés kockázatát, ha a teher
- túl nehéz vagy túl nagy,
- nem kézreálló vagy nehéz fogni,
- instabil vagy tartalma elmozdulhat,
- olyan módon helyezkedik el, hogy annak mozgatása során nincs lehetőség a törzs közelében történő elhelyezésére, vagy a törzs hajlításával vagy elfordításával lehet tartani, illetve mozgatni,
- körvonalai (felszíne) vagy halmazállapota (állaga) miatt valószínű, hogy a munkavállaló sérülését okozza ütközés esetén.
2. Szükséges fizikai erőkifejtés
A fizikai erőkifejtés elsősorban hátsérülés kockázatával akkor járhat, ha a tehermozgatás
- túl megerőltető,
- csak a törzs elcsavarodásával kivitelezhető,
- a teher hirtelen elmozdulhat,
- a test labilis helyzetében következik be,
- ha nem kerülhető el, hogy előrehajolt helyzetben történjék az emelés.
3. A munkakörnyezet jellemzői
A munkakörnyezet jellemzői a hátsérülés kockázatát növelhetik, ha
- nincs elég hely, különösen a függőleges irányban a teher mozgatásához,
- a padozat vagy munkavégzés szintje változó, emiatt a terhet különböző szinteken kell mozgatni,
- a padozat vagy a láb megtámasztása labilis,
- a hőmérséklet, a páratartalom vagy a szellőzés nem megfelelő.
4. A tevékenység követelményei
Elsősorban a hátsérülés kockázatával jár a tevékenység, ha az alábbiak közül egy vagy több feltétellel jár együtt:
- főként a gerincet érintő túl gyakori vagy túl hosszan tartó fizikai erőkifejtés,
- a testi pihenési vagy a regenerációs periódus elégtelen,
- az emelési, lerakási vagy továbbítási távolságok túlzottak,
- a munkaritmust olyan folyamat szabja meg, amelyet a munkavállaló nem változtathat meg.
A hát-, derék-, és deréktáji sérülések kockázatát megnövelő egyéni kockázati tényezők (25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet 2. számú melléklete)
A munkavállaló megnövekedett hátsérülése kockázatával kell számolni, ha
- fizikailag (a testi adottságai miatt) alkalmatlan az adott tevékenység végzésére,
- olyan gerincelváltozása ismert, amely a gerincsérülésre fokozott hajlamot jelent (spondylosis, Sheuermann-betegség, discopathia),
- a munkavégzéshez alkalmatlan ruházatot, lábbelit vagy más személyes tárgyat visel,
- nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel, illetve gyakorlattal.
Az a) és b) pontban felsorolt tényezőkre a munkaköri alkalmasság vizsgálata és véleményezése során különös figyelmet kell fordítani.
Ezek az előírások és irányelvek további hangsúlyt helyeznek a kézi anyagmozgatás szabályainak betartására, valamint a munkavállalók rendszeres oktatására és képzésére. Az ergonomikus munkakörnyezet kialakítása, a megfelelő eszközök biztosítása és a munkavállalók egészségi állapotának figyelemmel kísérése a biztonságos munkavégzés alapfeltételei közé tartoznak.
A várandós munkavállalók védelme a kézi anyagmozgatásban
A terhes nők kézi anyagmozgatása különösen kockázatos, mivel a várandósság során a test fiziológiai változásokon megy keresztül, például a gerinc és a medence megnövekedett terhelésével, a súlypont áthelyeződésével és a szövetek lazulásával. Ezek a tényezők növelik a sérülések, különösen a hát- és derékfájdalom, valamint a koraszülés kockázatát.
Ezért a jogszabályok szerint terhes nők esetében a nehéz fizikai munkát, beleértve a kézi anyagmozgatást is, kerülni kell, és a munkáltatónak kötelessége olyan munkakörnyezetet biztosítani, amely minimalizálja a fizikai megterhelést. Az ergonómiai eszközök alkalmazása és a könnyített munkafeladatok kijelölése alapvető fontosságú a munkavállalók és születendő gyermekeik egészségének védelme érdekében.
Gyakorlati útmutató munkáltatóknak
- Tervezés és munkaszervezés
- Gondoljuk át, hogy az adott feladat kézi erővel elvégezhető-e, vagy gépesítés szükséges.
- Biztosítsunk elegendő pihenőidőt és rotáljuk a dolgozókat a túlterhelés elkerülése érdekében.
- Eszközök és munkakörnyezet
- Tegyük elérhetővé az ergonómiai eszközöket és alakítsuk ki az akadálymentes, biztonságos munkaterületet.
- A munkapadok és tárolók magasságát igazítsuk a munkavállalók igényeihez.
- Egészségügyi felügyelet
- Rendszeres orvosi vizsgálatokkal mérjük fel a dolgozók fizikai állapotát és terhelhetőségét.
Tippek munkavállalóknak
- Helyes technikák alkalmazása, helyes testtartás emeléskor
- Álljunk nagyobb terpeszbe, egyenes háttal, térdünket behajlítva ereszkedjünk le az emelendő tárgyhoz. Semmiképp se hajoljunk derékból, mert az megterheli a porckorongokat, és egészségügyi problémát okozhat.
- Fogjuk meg az emelendő terhet biztonságosan, stabilan, ne csússzon ki a kezünkből.
- Továbbra is egyenes háttal, comb-, fenék- és hasizmunk igénybevételével egyenesedjünk fel.
- A terhet szorosan a testünkhöz tartva mozgassuk, hogy minimalizáljuk a gerinc terhelését, megelőzve a hát- és derékfájdalmat.
- Segítségkérés és eszközhasználat
- Ha a teher túl nehéz, kérjenek segítséget vagy használjanak segédeszközöket, például kézikocsit.
- Problémák jelentése
- Ha bármilyen problémát észlelnek a munkakörülményekkel kapcsolatban, értesítsék a munkáltatót.
Megelőzéssel a biztonságért
A kézi anyagmozgatás helyes gyakorlata közös felelősség. A munkáltatók és munkavállalók együttműködése, a folyamatos képzés és az ergonómiai megoldások alkalmazása elengedhetetlen ahhoz, hogy elkerüljük a sérüléseket és biztosítsuk a hatékony munkavégzést.
Emlékezzünk: a megelőzés mindig egyszerűbb és olcsóbb, mint a következmények kezelése!
A Smart Safety Solution Kft. szakmai csapata elkötelezett a megelőzés irányában, keressen minket, állunk rendelkezésére.